A Douzelage (www.douzelage.org) európai testvérvárosi kör minden évben konferenciát tart, hogy megbeszélje éppen aktuális ügyeit. Kőszeg 2004 óta tagja a szervezetnek, melyben minden EU-s országból egy kisváros képviselteti magát. A Douzelage idén ünnepli 20. születésnapját, ezért ez alkalomból az alapító városok közül a francia Granville vállalta magára a konferencia megszervezését, melyre május utolsó hétvégéjén került sor. A városok 5-5 küldöttet delegálnak az ilyen eseményekre, működik ifjúsági bizottság és oktatási bizottság is. Kőszeget hatan képviseltük, mert a mi felelősségünk a konferencia-tolmács berendezés szállítása és technikai felügyelete is. A konferencián 3 új várost is felvettünk tagjaink közé, így immár 27-en vagyunk. Kőszeg az elég aktív tagok közé tartozik, minden évben van olyan programunk, amelyre a testvérvárosokat is hívjuk. Idén például az EU-ban az önkéntesség évéhez kapcsolódó VOLARE-U ifjúsági projektünkben fog együttműködni velünk több testvérváros. Városunkat a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület (www.koszeg.hu/twinning) tagjai képviselték. Mivel Granville Normandiában, a tengerparton van - szóval jó messze - két napig utaztunk oda, két napig tartott a konferencia, majd két napi utaztunk vissza. Odafelé Metzben, visszafelé Mannheimben pihentünk meg egy éjszakára. Maga Granville városa vitorlás turizmusáról híres, és a tengerparti vitorlás iskolában szálltunk meg - ami ifjúsági szállóként is működik. Azért természetesen szakítottunk időt városnézésre is, bár a hivatalos programban ez nem szerepelt. Csalingázásunk során a sok dombon fel-le gyalogolva fedeztük fel az óvárost (La Haute Ville - A felső várost), mely a falakkal körülvett történelmi belváros. A kanyargós utcácskák rengetegében nem könnyű tájékozódni egy idegennek, de megéri a fáradtságot. A városnézés néhány képe alul, a diavetítés-ben látható. Granville-ben aztán kijutott a sok tengeri herkentyűből! Csiga például ebédnél és vacsoránál is volt. Ez a fajta tengeri csiga, amit csak simán megfőznek, kissé rágós és nem is valami gusztusos amikor az ember egészben kirántja a házból, de azért eszegettük - itthon úgysem ehetünk. Persze nem mindenki szereti. A kedvencem viszont a lazac, ami náluk szinte közönséges és számtalan formában kínálják. Legjobban a zöldséges töltelékkel megtöltött, hidegen tálalt formája tetszett, de a leveles tésztában sütött is finom volt, a füstöltről nem is beszélve. Bor és sajt is volt bőven, haza is hoztunk - érdekes szag volt a kocsiban. Szóval jól éreztük magunkat csigaevő barátainknál - ahhoz képest, hogy nem pályáztak EU-s támogatásra, tényleg nagyon kitettek magukért. A magyarokat a következőről lehetett megismerni: jókat esznek, megnéznek mindent, amit lehet, ha nincs rá máskor idő, akkor éjjel, és jó nagyokat nevetnek mindeközben. Ami belefér! Így gondoltuk a Mont Saint Michel-re igyekvő kirándulásnál is: ha már ott vagyunk, bemegyünk és megnézzük. Csak az volt a baj, hogy a szervezők kevés időt adtak nekünk, mi pedig anélkül, hogy bejártuk volna, illetve hűtőmágnest vagy pólót szereztünk volna, nem akartuk elhagyni a helyszínt. Negyed órás késésünk azonban nem bizonyult a leghosszabb várakozási időnek, ami előfordult a program során. E kirándulás képei is alul, a diavetítésben láthatók. |
Lepold Ágnes blogja
Ebben a blogban személyes élményeimet osztom meg az olvasókkal. Kirándulások, élmények, szabadidő, stb. Archives
August 2018
CategoriesAll Blog Comenius Család Iskola Kirándulás Kirándulás New Trip |