MATEKOSOKNAK sok szeretettel! :) ’Why is 10 afraid of 7?’ – Olvass tovább, és megtudod a vicc poénját! (És nem csak ezért érdemes továbbolvasni …) Eddig már elég sok mindenről írtam, de magáról a kurzusról keveset. Igazából azért, mert a továbbképzés két hetes időtartamának elején inkább a környékkel ismerkedtünk. Aztán jött az iskolalátogatás, amiről már beszámoltam, erre a kurzus szerves részeként került sor, most pedig egy kicsit részletezném, hogy a foglalkozások során mi mindenről esik szó. Remélhetőleg hamarosan meg tudom osztani az itt szerzett tudást diákjaimmal és kollégáimmal. A csoport egyik fele hétfő délután kezdte a tanórákat, a másik fele kedden délután, szervezési okok miatt. Először volt egy foglalkozás a matematika tanításáról az Egyesült Királyságban, általában. Ezt a Plume iskola igazgatóhelyettese, Matt Baker tartotta, aki maga is matematika szakos. Igazából kicsit zavaros volt az egész, de ami ebből hasznos volt számomra, az az, hogy néhány matematikai fogalmat megismertünk, kicsit betekintettünk az értékelésbe és láttunk egy vizsga feladatlapot is. Szerdán aztán megnéztük a gyakorlatban, egy iskolában, hogy működik-e a dolog :) – erről már beszámoltam. Csütörtökön délelőtt is és délután is Graham Workman volt az előadónk, akivel a CLIL módszertanával foglalkoztunk, kifejezetten matekra kihegyezve. Sok terminológia is előkerült, és olyan feladattípusok, melyek jól használhatók otthon is. Némelyiket akár egy az egyben is át fogom tudni emelni, másokat kissé adaptálva. A feladatlapok közül, ami a diákok számára is használható, fel fog kerülni a honlapomra augusztus végén. Sokat dolgozunk párban, hogy gyakoroljuk a terminológiát. Nagyon jópofa ez a Graham, egyrészt mert olyan Woody Allen-es pofákat tud vágni, és jó poénjai vannak. De főként azért örülünk neki, mert nagyon jól tanít, mert odafigyel arra, hogy a szakterminológiát jól tanuljuk meg, helyes kiejtéssel és hangsúllyal, sok feladatot ad, úgyhogy pörgős az egész, ugyanakkor lazítja is a kurzust viccekkel. Például amikor a különféle, statisztikában használt diagramokat tanultuk, volt neki egy nagyon jópofa powerpoint prezentációja különféle vicces grafikonokkal, pl. „Az egyes szavak gyakorisgága egy Beatles dalban” című kördiagram kb. így nézett ki: 1/6 rész „she”, 1/6 rész „loves”, 1/6 rész „you”, és 50% „yeah”. De egy csomó más is volt neki. Sok matekos vicce is van, pl.: ’Why is 10 afraid of 7?’ ’Because 7, 8, 9!’ (Miért fél a 10 a 7-től? - Mert 7, 8, 9! Kiejtve a 8 „éjt”, ami az enni ige múlt ideje, azaz a 7 megette a kilencet.) Lehet, hogy ezt a viccet inkább a „Nagyon angol dolgok” sorozatban, „angol humor” címszó alatt kellett volna bedobnom? Graham Workman sok saját anyagot hoz, ami gondolom, hogy a saját könyvéből van: CLIL Maths and Science Materials © Graham Workman, 2013, Gem Publishing. De sok könyvet ajánl is, amikbe bele is tudtunk tekinteni. Ezek közül a következők nagyon hasznosak lehetnek, jó lenne beszerezni őket, kollégáknak is ajánlom: The Little Book of Mathematical Formulae © Mike Rohr 2007: Mit, hogyan kell mondani, a görög ábécé angolos kiejtésétől kezdve a jeleken át, nagyon sok minden. E-mailben rendelhető: [email protected] Academic Language in Use, Cambridge University Press: mindenféle tantárgyhoz használható, van benne matek is. Oxford Student’s Dictionary, Oxford University Press: mindenféle tantárgyhoz használható, van benne matek is. CD-rommal is kapható, amely a szótár teljes anyagát tartalmazza és ki is mondja az egyes kifejezéseket. A definíciók viszont elég körülbelüliek, és ez nem tetszik benne (a négyzetgyök definíciója például tök baromság). Collection of exercises. Calculus © Erhard Rhyn, 2012: e-mailben lehet rendelni: [email protected] Collection of exercises. Trigonometry and Vector Geometry © Erhard Rhyn, 2009: e-mailben lehet rendelni: [email protected] Functions. Exercisses and Answers © Lukas Fischer and Roman Oberholzer, 2012: e-mailben lehet rendelni: [email protected] vagy [email protected] Judith Evans is tart nekünk CLIL módszertan órákat, különösen a kollaboratív tanulásra koncentrálva, hogy milyen módszerekkel, feladattípusokkal lehet aktivizálni a tanulókat. Nagyon jópofa feladatai vannak csoportmunkához is, ezeket is vagy egy az egyben, vagy kicsit módosítva, fogom tudni használni. Időnként utal a CLIL elméleti hátterére is, de igazából csak azért, hogy ne tévesszük szem elől a fő szempontokat: - a diákok mindegyike legyen aktív (csoportmunka esetén is) - mindig angolul beszéljenek a feladatok során Elég komoly adatbázisuk van az interneten olyan feladatokból, amiket akár ki is nyomtathatunk magunknak és használhatunk. Különösen gyakorláshoz nagyon jók. Mindenféle tantárgyhoz vannak feladatok, a matekos oldal ez: www. collaborativelearning.org/maths.html Angol nyelvóránk is volt Richard Reisnerrel, aki hasznos kifejezéseket tanított. Elve az ú.n. „immersion method”, azaz, hogy idegen nyelvi környezetben kell nyelvet tanulni. Részünkről itt már megbukott a mutatvány, mert a helyzetünk teljesen más, mi idegen nyelvként tanítjuk az angolt. Elég lassan folydogált az óra, kb. 10 mondatot tanultunk meg 6 óra alatt. Ha én otthon így tanítanék, kb. húsz évig tartana eljutni az érettségiig. Ma még egy újabb tanárunk is lesz, az ő óráiról még később beszámolok. Mindenesetre azt kell mondanom, hogy elég sok mindent tanulunk, ami jól használható otthon is. J Egy angol iskola A szerdai napot iskolalátogatásra szántuk. A csoport felét a kicsit messzebb fekvő Plume School fogadta látogatóként, a másik felét – én is ebbe a csoportba tartoztam – a Colchester Royal Grammar-School. Ez az iskola egyáltalán nem tipikus Angliában, mert kb. tízszeres túljelentkezésből válogathat és bár ingyenes, sok jómódú család támogatja az intézményt. Kiváló eredményeik vannak az érettségi vizsgák és az egyetemi felvételik tekintetében, az ország legjobb iskolái között tartják őket számon. Fiúiskola, csak az egyetemi előkészítőn vannak lányok is. Ami viszont eléggé tipikus, az az egyenruha, ami nagyon sok iskolában a mai napig jellemző. Az ő egyenruhájuk jellegzetes darabja a lila zakó (blazer), amin az iskola címere is található, és van hozzá illő nyakkendő is. A diákok haja nem lehet hosszú, nem érheti el a gallért. Fehér inget és fekete vagy sötétszürke nadrágot hordanak hozzá. Nem viselhetnek rövidnadrágot vagy színes inget, ilyesmit. Az igazgatóhelyettes szerint pár éve le akarták cserélni más színűre, mert úgy gondolták, hogy a lila kicsit béna szín, de a diákok leszavazták a cserét (azt nem tudom, milyen más színek jöttek szóba, vagy a magyar kolléga poénja szerint, hogy hány pofonba került, hogy ez legyen a szavazás végeredménye). Mindenesetre az iskola színe a lila, az ajtók, a feliratok, még a kukák is lila színűek. Először az iskola igazgatóhelyettese kalauzolt el minket az épületegyüttes különböző pontjaihoz, majd szétosztotta a társaságot, hogy milyen órákat tudunk megnézni. Én először egy statisztika órán voltam, amihez külön tankönyv van, mégpedig azért, mert nemcsak a matematika részeként tanítják, hanem lehet választani az érettségin külön is vizsgatárgyként. Kb. 16 évesek voltak a srácok a csoportban és persze nagyon okosan, ügyesen vették a lapot és szépen dolgoztak. A normális eloszlás volt a téma és a tanárnő interaktív táblán mutatott sok mindent és egy online tankönyvet is használtak. Ugyanakkor a grafikon rajzolásánál sima fehér táblán is megmutatta a dolgokat, hogy a gyerekeknek világosabb legyen. A jelöléseik egyébként időnként eltérnek a magyar jelölésektől, de azért elég jól követhetőek, hamar belejöttünk. Óra után kicsit betekinthettünk a tankönyvbe is. Ezután egy óra szünet következett nekem, mert a már végzett diákok és az éppen kiránduló osztályok már nem voltak benn a suliban, ezért nem tudtak a 21 vendégnek mindnek óralátogatási lehetőséget adni. Én kimentem a városba. Amikor folytattuk az óralátogatást, az már ebéd után volt. Egy projekt órát néztünk meg. ilyen óra csak néhány alkalommal van egy félévben, de mindig van valami téma, a projekt során ezt dolgozzák fel. Amit mi láttunk, az a kódfejtésről szólt. Először a történelmi háttérről volt szó, időnként jópofa szemléltetéssel, interaktív volt, beszélgettek az egyes kódolás-dekódolás előnyeiről és hátrányairól. Aztán feladatokat is oldottak meg, melyek közül az utolsó elég durvának tűnt első látásra: egy elég hosszú angol szöveg volt megadva úgy, hogy minden betűt egy másik betű helyettesített. Ismerve az angol nyelv jellegzetességeit, pl. az egyes betűk gyakoriságát, a legrövidebb szavakat, a tipikus betűkapcsolatokat (pl. QU), a tanulók, meglepően hamar megfejtették. És hogy mire volt ez az egész jó? A lényeg az, hogy motiváló és megérteti a gyerekekkel, hogy pl. miért érdemes matekot tanulni. Ezen az órán volt szó a GCHQ-ról is, ami egy szupertitkos állami intézet, ahol rengeteg titkosítással foglalkozni tudó agyra szükség van, ráadásul sok cégnek is szüksége van kódfejtő és kódkészítő emberekre, pl. bankkártya kibocsátó cégek, internetes forgalmat biztonságossá tevő szoftvereket gyártó vállalatok, stb. Szerintem ilyen órát/órákat otthon is érdemes lenne tartani, ehhez nem kell nagy anyagi ráfordítás. Készülni viszont sokat kell rá, a tanárnő, aki tartotta, elmondta, hogy hetek munkája van egy-egy ilyen órában, bár el tudja sütni ugyanazt az anyagot több párhuzamos osztályban. Általában valamely egyetem fogja össze a projekteket, adnak hozzá anyagot, segítséget. Ezt a konkrét kódfejtős dolgot Enigma Projekt néven dolgozták ki: http://www.virtualimage.co.uk/nickmee/html/the_code_book.html . Ezek után megnéztük az iskola néhány szekcióját. A könyvtárral kezdtük, ami a jelenlegi épületegyüttes legrégebbi tagja. Itt megtudtuk, hogy a sulit tulajdonképpen az 1200-as években alapították, majd VIII. Henrik adományozta neki a „királyi” (royal) címet, amit I. Erzsébet aztán megerősített. Megnéztük a zenei „tanszéket”, ahol egy tanórába is bepillantást nyertünk. Itt próbatermek is vannak, mert a gyerekek nem külön zeneiskolába járnak, hanem maga az iskola biztosítja nekik (általában vendégtanárok segítségével) a hangszeres tanulást is. Végül a képzőművészeti műterembe látogattunk el, ahol különösen érdekes volt látni azokat a műalkotásokat, illetve projekteket, amiket az emelt szintű érettségire készülők készítettek. A sportlétesítményeket nem néztük meg, mert kicsit messzebb helyezkednek el, de gondolom van egy pár, mert elég komoly a sportélet. Van egyébként egy szabadtéri úszómedence is az iskola udvarán, ahol nagy volt a visongás délután, hiszen angol mércével mérve nagyon jó idő volt (24°C). Ami nagyon tetszett ennek a sulinak a felfogásában, az az, hogy az egész embert akarják nevelni. Bár egyenruha van, ami uniformizál, ugyanakkor meg is tanít a srácoknak olyan dolgokat, amik fontosak az életben, pl. hogy mindig vannak szabályok, melyekhez alkalmazkodni kell, hogy a hagyományok fontosak, és az egyenruha kifejez egyfajta hovatartozást is – ha én ilyen elit suliba járnék, én is szeretném kifejezésre juttatni, hogy odatartozom. Mindemellett nagyon hisznek az egyéni tehetségek kibontakoztatásában, és különösen a művészeti nevelésben és a projekt munkában látszik, hogy mennyire segítik, hogy az egyes diákok megtalálják a saját útjukat, és a választott területen elmélyedjenek. Szóval szerintem nagyon sok mindent lehetett ebből tanulni, még akkor is, ha otthon más helyzetben vagyunk. 6/24/2010 Projekt 3. rész - TrencsénCsehországból hazafelé jövet megálltunk Szlovákiában, Trencsénben (Trencín). A kisváros kanyargós utcáin felfelé hihetetlen módon parkoltunk. Fő célunk az volt, hogy feljussunk a várba. A ma már romos erődítmény felé, útközben megálltunk a gótikus plébániatemplomnál, melyet a barokk korban belül átalakítottak. Mellette a várfalról csodálatos kilátás nyílik a városra. Itt egy darabig fényképezkedtünk, majd rászántuk magunkat, hogy megmásszuk az emelkedőt. A bejáratnál Judyval "tesók" lettünk, mert családi belépővel olcsóbb volt a jegy. :))) A meredek, szinte függőleges sziklákat megmászni lehetetlen - ezt nemcsak láttuk, hanem meg is tapasztaltuk a saját bőrünkön, amikor lihegve kaptattunk fölfelé az úton (!), hogy még időben csatlakozhassunk az éppen induló idegenvezetéshez. A trencséni vár múzeumában sok régészeti leletet mutatnak be és van vezetés is - igaz, szlovák nyelven, viszont angolul is szinte minden ki van írva. Ezáltal végigkövethető a város története. A Vág folyó partján fekvő település már a paleolitikum óta lakott hely volt, amikor a kelták Kr. e. 450 körül meghódították a területet. Őket a germán törzsek követték, majd a Kr. u. 1. században jöttek a rómaiak, akiknek katonai táboruk volt itt, Laugaritio volt a neve. Az első szlávok az 5.-6. században érkeztek. A vár, mely a 260 m magas várhegyen áll, a magyar történelemben fontos szerepet töltött be már Szt. István korában is. Az észak-nyugati határ védelmét szolgálta. Első írásos említéseikor (1111-1113) a város már vásáros- és vámhely volt. A szinte függőleges sziklák miatt nem csoda, hogy 1241-42-ben a vár ellenállt a tatárok támadásának. Ezt követően IV. Béla király erősíttette meg. A 13. század második felében a Csák nemzetség szerezte meg a várat. Közülük a legkiemelkedőbb Csák Máté, aki valójában hatalmaskodó kiskirály volt, erőszakkal terjeszkedett és ezért III. András királlyal is szembehelyezkedett. A király megfosztotta számos címétől, ennek ellenére tovább folytatta az ellenségeskedést és támogatta az "ellenkirályt", Vencelt (aki később lemondott a magyar trónról). Aztán látszólag támogatta Károly Róbertet, de valójában hűségnyilatkozatai és ígéretei mind hamisnak bizonyultak, amikor Buda ellen vonultak csapatai és a király kénytelen volt áttenni székhelyét Temesvárra. Erőszakoskodásait megelégelve a pápa 1311-ben kiközösítette, melyre válaszul Csák Máté elzavarta az esztergomi érseket és a nyitrai püspököt, akik ezt kihirdették, váraikat feldúlta és kirabolta. Bár 1312-ben döntő vereséget szenvedett Károly Róbert csapataitól a rozgonyi csatában, haláláig (1321) nem sikerült térdre kényszeríteni. Ekkor viszont a király ostrommal elfoglalta a várat. A szlovák történészek hajlamosak Csák Máté tevékenységét az első önálló szlovák állam megalapítására tett kísérletként értelmezni, bár ezt nem támasztják alá történelmi tények. Valójában seregeiben a magyar nyelv volt használatos és más oligarchákhoz hasonlóan a hatalom jobban érdekelte, mint az, hogy országot alapítson és azt egyben tartsa. Gazdaságpolitikája gyakorlatilag a fegyveres rablógazdálkodás volt. Halála után "birodalma", mely 14 megyéből állt, szétesett. (Azt nem tudom, a szlovák idegenvezető mit mesél a turistáknak, én mindenesetre utánanéztem egy kicsit ennek az ellentmondásos alaknak itt és a Magyar Nagylexikonban.) A város és a vár jelentőségét mutatja az is, hogy a magyar, a cseh és a lengyel király megbízottai Trencsénben találkoztak 1335-ben, hogy előkészítsék a visegrádi királytalálkozót és a békekötést. 1377-ben itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond esküvőjét. Az így trónra került Zsigmond 1412-ben szabad királyi városi rangra emelte. A király többször el is zálogosította a várat a 15. században, majd második feleségének, Cillei Borbálának ajándékozta 1424-ben. Így aztán a Cillei családé lett, akiktől Hunyadi János foglalta el 1450-ben. Mátyás király itt jegyezte el a cseh király lányát, Podjebrád Katalint 1461-ben. Később a Szapolyaiaknak adta a várost, akik a várat átépítették és megerősítették, a várost fallal vették körül és így az erődített templommal és a várral együtt egységes erődítményrendszer jött létre. A mohácsi vészt követő trónharcok során, 1528-ban I. Ferdinánd ostrommal szerezte meg a Habsburgok számára. A vár reneszánsz átépítése erre az időszakra esik, amikor a Habsburgok elzálogosították 1534-ben a Thurzóknak, majd 1582-ben a Forgáchoknak, végül örök adományként az Illésházyak szerezték meg a 16. sz. végén. 1622-ben, amikor gróf Illésházy Gáspár menedéket biztosított a Morvaországból menekült anabaptistáknak (a habánoknak), e jól képzett iparosok a főúr szolgálatába szegődtek és művészi kerámiáik ma is a vár büszkeségei. A 17. században fegyveres támadások (krími tatárok, Bocskai, Bethlen, Thököli csapatai) pestis, árvíz és tűzvész nehezítette az itt lakók életét. 1663-ban a törökök végigpusztították a Vág-mentét és a várat is ostromolták, de bevenni nem tudták. A Rákóczi szabadságharc idején négy évig (1704-8) volt blokád alatt a város, éhínség és járványok pusztítottak. Az 1708-as, majd az 1790-es tűzvészben helyrehozhatatlan károkat szenvedett a város, a vár azóta romokban áll . A 18. században többször is pestis pusztított a városban. Mindennek ellenére a virágzott a kultúra és a művészet, a trencséni majolika híressé vált, könyvtár, iskola, kollégium, színház és nyomda létesült. A 19. században újra hadak vonultak át a városon és kolera is pusztított. 1835-ben a Sina család vette meg, majd az osztrák-magyar kiegyezés hatására a város elvesztette szabad királyi városi jogait és jelentősége jócskán csökkent. Míg 1910-ben még lakosainak 38%-a magyar volt, a trianoni diktátum hatására 1920-ban a magyarok elhagyták a várost. Ma már csak turistaként vannak jelen magyarok, a várban találkoztunk is több honfitársunkkal. A vár tornyából gyönyörű a kilátás a városra és a környékre. Ottjártunkkor a Vág folyó is megáradt, s bár a várost nem öntötte el, az látszott, hogy nagyon magas a vízszint. A háttérben látható hegyek talán a Fehér Kárpátok lehetnek, bár ebben nem vagyok biztos. A városközpont tele van régi épületekkel, kellemes kávéházakkal. A főtéren egy vicces szökőkút is van - egy kútból kiemelkedő kalapos alak köpi a vizet, ami sugárban éri a földet, majd újabb sugárban megy tovább, miközben békák élvezik a hűsítő nedvességet. A város hangulatához hozzátartozik a tornyos városkapu és a zsinagóga is, mely ma kiállítóteremként működik. Trencsén tornyai után egy föld alatti nyilvános vécét is meglátogattunk, ahol régészeti ásatások során talált emlékeket, falmaradványokat is meg lehetett nézni. XDDD Ezt követően elindultunk Magyarország felé. Azt hiszem, ezekből a blogbejegyzésekből kiderült, hogy nagyon kellemes élményekkel gazdagodva tértünk haza. |
Lepold Ágnes blogja
Ebben a blogban személyes élményeimet osztom meg az olvasókkal. Kirándulások, élmények, szabadidő, stb. Archives
August 2018
CategoriesAll Blog Comenius Család Iskola Kirándulás Kirándulás New Trip |